Az innováció és a nemzetközi üzletkötés motorja

Világszerte kitűnő növekedési kilátások a műanyagok és gumitermékek piacán

2016. május 25., szerda, 22:04

Címkék: Gumi- és Műanyagipar gumigyártás gumiipar K-2016 K-Düsseldorf műanyag műanyaggyártás műanyagipar

A K-Düsseldorf szakvásár 1952 óta mutatja be a műanyagok és a gumi világméretű sikerét. A szakvásár fennállásának hetedik évtizedében is szemléletesen bizonyítja a világ műanyagiparának rohamos növekedését és három évente vonultatja fel a technológiai fejlesztés élvonalát.

Az iparág világméretű sikere mindenekelőtt a műanyag- és gumiféleségek alapanyagként történő felhasználásának bővülésében érhető tetten: 1950 és 2015 között éves szinten átlagosan 8,5 százalékkal nőtt a két anyag felhasználása. A növekedés üteme ugyan már nem olyannyira magas, mint az 1950-es évektől az 1970-es évekig, de az ezredforduló óta is évente mintegy 4-5 % közötti bővülés tapasztalható. Mindazonáltal az egyes térségekben, termékeknél és alkalmazásoknál is jelentős eltérések mutatkoznak.

Világszerte elfogadott polimer alapanyagok

A világméretű növekedés fő mozgatórugója mindenekelőtt a világ népességének bővülése, valamint az emberiség emelkedő átlagos életszínvonala. A prosperitás a műanyagok számos alkalmazási területén tükröződik, így mindenekelőtt az élelmiszerek és a mindennapi használati cikkek csomagolásában, de a különböző szállító és tároló göngyölegekben is. Az infrastruktúra fejlesztése és az építőipar fokozza a műanyagok felhasználását a víz-, villamosenergia- és gázszolgáltatásban, a hőszigetelésekben, ablakprofilokban és számos más területen. A fontos alkalmazási területek között kell megemlíteni a közlekedés térnyerését – a személygépjárművektől a teherforgalmon át a légiközlekedésig. A műanyagokat már nélkülözni sem képes alkalmazási területek egyike a gyógyítás: a készülékek, a diagnosztika, a laboratóriumok és a gyógyszerkészítmények biztonságos alkalmazása a megkövetelt színvonalon a biztonságos és higiénikus, egyszer használatos műanyag eszközök nélkül ma már nem elképzelhető. A napjainkban ismert és kedvelt sportszereket és szabadidős termékeket sem lehet már műanyagok nélkül előállítani. Mindezek az alkalmazások hozzájárulnak  saját piacaikon a felhasznált műanyag- és gumiféleségekkel a polimer alapanyagok globális elfogadottságához és további terjedéséhez.

Ázsia a világ vezető térsége a műanyaggyártásban

A 2014-ben a PlasticsEurope, a műanyaggyártók európai szövetsége becslése szerint a világ műanyag-termelése 311 millió tonnát tesz ki. Ebből közel 240 millió tonnát jelentenek a műanyag alapanyagok, tehát a műanyagtermékké feldolgozott anyagok. A fennmaradó 50 millió tonnát felületi bevonatok, ragasztóanyagok, diszperziók, lakkok vagy festékek gyártására használták fel. Ugyanebben az időszakban az IRSG International Rubber Study Group elemzése szerint közel 29 millió tonna gumit gyártottak és használtak fel szerte a világban. Ebből 12 millió tonnát tett ki a természetes kaucsuk és közel 17 millió tonnát a szintetikus kaucsuk.

Az elmúlt évtizedek valamennyi sokkszerű áremelkedéséhez és gazdasági válságához hasonlóan a 2008/2009-es rövid pénzügyi és gazdasági válság is csak csekély mértékben tudta fékezni a műanyagipar hosszú távon pozitív fejlődését. 2010 óta a műanyagok az éves szinten 4-5 % közötti bővüléssel visszatértek a növekedési pályára.

A műanyagok legnagyobb és legjelentősebb részét adó hőre lágyuló műanyagok gyártókapacitása a 2015-ös év végén a Polyglobe KI kapacitás-adatbázisa szerint mintegy 305 millió tonnát tett ki éves szinten és világviszonylatban. Ennek több mint 90 százalékát adják az alapvető műanyagféleségek, közel 9 százalékát a műszaki felhasználású hőre lágyuló műanyagok és ezredrészét a nagyteljesítményű polimerek, valamint a biológiai alapú és biológiailag lebomló műanyagok.

Kína és számos délkelet-ázsiai ország hatalmas gazdasági felemelkedése a műanyagiparban is a legnagyobb és a leggyorsabb ütemben bővülő térséggé tette az ázsiai és csendes-óceáni térséget. Ma már 46 százalékos részesedéssel Ázsia állítja elő a világ műanyagtermelésének közel felét. Ezen kívül Ázsiából származott 2014-ben a szerte a világon műanyagok feldolgozására használt gépek több mint 40 százaléka. Napjainkban a műanyagipar valamennyi szegmensében a világ legjelentősebb nemzete: a 2014-es adatok szerint a világ műanyag-termelésének 26 százalékát (2015-ben: 26 százalékát), a műanyagipari gépek világpiaci termelésének 33 százalékát és a világ műanyag-feldolgozási kapacitásának legnagyobb, egy nemzetre eső részét adja a Középső Birodalom.

Az ázsiai és csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet polimerizációs kapacitásainak hatalmas ütemű bővítése tartósan megváltoztatta a statisztikai viszonyokat: Kína 26 százalékos részesedésével, Japán 4 százalékával és a többi ázsiai ország további 16 százalékával az ázsiai földrész nem kevesebb mint 46 százalékát adja a világtermelésnek. Európa és Észak-Amerika a 20 százalékos, illetve 19 százalékos világpiaci részesedésével néhány százalékpontot veszített súlyából. A Közel- és Közép-Kelet, valamint Afrika a PlasticsEurope statisztikája szerint összesen 7 százalékos világpiaci részesedést képvisel, Dél-Amerika súlya 5 százalékos, a korábbi FÁK-államoké 3 százalékos. 2006-hoz viszonyítva Ázsia 2015-ig mintegy 5 százalékponttal növelte a részesedését a világtermelésből, miközben Észak-Amerika 4, Európa pedig 6 százalékot veszített. Ezzel szemben a Közel- és a Közép-Kelet, Afrika, valamint Dél-Amerika részesedése nőtt. A gumitermelésben is Ázsia a meghatározó szereplő – a természetes gumi esetében hagyományosan az éllovas, jelenleg 73 százalékkal, de ma már 61 százalékát adja a szintetikus gumitermelésnek is.

A németajkú országok a technológia éllovasai, de Kína a piacvezető a gépek piacán

A műanyag- és gumiipari gépek termelési volumene 2014-ben világviszonylatban elérte a 32,5 milliárd eurót (2013-ban ez az érték 30,8 milliárd euró volt). A műanyagipari gépek európai gyártói ennek 40 (2013-ban: 42) százalékát adják 13 milliárd euró értékben (2013-ban: 12,8 milliárd euró). Az osztrák, francia, német, brit, olasz, luxemburgi, spanyol, svájci és török gépgyártók közös szervezete, az Euromap adatai szerint az európaiak kis mértékben, 50 százalékosra tudták bővíteni vezető szerepüket a világkereskedelemben. Számos bizonytalanság ellenére az Euromap 2015-ben a világpiaci termelés 3 százalékos növekedésével és ezzel 33,5 milliárd eurós volumennel számol a 2 százalékkal 13,3 milliárd euróra növekedő európai termelés mellett.

A műanyagipari gépek gyártásában a termelési értéket tekintve legnagyobb nemzet 2014-ben Kína volt 33,4 százalékos részesedéssel, majd Németország következett 20,5 százalékkal a 7,8 százalékos Olaszország és a 7,1 százalékos Egyesült Államok előtt. A világkereskedelemben 24 százalékkal a német gépgyártók álltak az élen a 13 százalékot képviselő Kína, a 9-9 százalékos Japán és Olaszország, valamint a 6 százalékot adó Egyesült Államok előtt.

Viszonylag stabil az európai műanyagipar

A 28 európai uniós tagállam műanyagipara a 2014-es évben a 62.000, túlnyomórészt kis- és közepes vállalatnál dolgozó összesen 1,45 millió foglalkoztatottal az Eurostat a PlasticsEurope által összeállított adatai szerint 350 milliárd eurós árbevételt ért el és 18 milliárd euróval járult hozzá az Európai Unió külkereskedelmi többletéhez. A műanyagipari alapanyagok és műanyagtermékek legfontosabb (unión kívüli) célországa Törökország, Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Svájc volt. Az unión kívüli legfontosabb behozatali forrás az alapanyagok esetében az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Svájc és Japán, míg a műanyag-feldolgozásban az Egyesült Államok, Svájc, Kína, Törökország és Japán volt.

A PlasticsEurope adatai szerint 2014-ben a műanyagok legnagyobb részét, 39,5 százalékát a csomagolóipar használta fel Európában. A sorrendben második legnagyobb felvevőpiac az építőipar volt 20,1 százalékkal, majd a harmadik helyen az autóipar következett 8,6 százalékkal az 5,7 százalékot képviselő villamos és elektronikai ipar és a 3,4 százalékos mezőgazdaság előtt. Valamennyi más felvevő ágazat, így a bútoripar, a gyógyászat és a háztartási készülékek, játékok, sportszerek és szabadidős termékek gyártása összesen 22,7 százalékot tett ki.

Az európai nemzetek sorában a legnagyobb mennyiségű műanyagot Németország használja fel (25 százalékos európai piaci részesedéssel), majd Olaszország következik (bő 14 százalékkal) Franciaország (közel 10 százalék), Nagy-Britannia (közel 8 százalék), Spanyolország (bő 7 százalék) és Lengyelország (6 százalék) előtt.

A palagáz-forradalom felülírja az eddigi piaci rendet

Európa a széndioxid-kibocsátás csökkentésén fáradozik. A megtakarítási erőfeszítések folytán csökken a fosszilis erőforrások felhasználása. A csökkenő kőolaj-felhasználás viszont az előző évek során a finomítók megritkítását eredményezte, így csökkent a poliolefinek, a legnagyobb mennyiségű műanyag-féleség alapanyagainak rendelkezésre álló mennyisége is. Ezzel együtt az Arab-öböl menti országok mondhatni a saját kőolaj-forrásaikra alapozva jelentős műanyagtermelő kapacitásokat építettek ki Ázsia és Amerika ellátására. Miközben Európa már ma sem képes saját forrásból fedezni poliolefin-szükségletét és ezért behozatalra kényszerül, addig a palagáz-kitermelés forradalmával, ezzel a páratlanul költséghatékony forrással az Egyesült Államokban egy újabb változás írja felül az eddigi piaci rendet. A már évek óta zajló beruházások révén előreláthatólag 2017-től új, földgáz alapon termelő poliolefin kapacitásokat helyeznek üzembe. Az Egyesült Államokban ma egyaránt bővítik a palagáz-kitermő kapacitásokat, a szükséges kopolimerek előállítását, valamint a célműanyagokat polimerizáló kapacitásokat. Nem utolsó sorban az előgyártmányok és a feldolgozásra kész műanyag-granulátum szárazföldi és tengeri szállítási, valamint tárolási infrastruktúráját is fejlesztik. Az új amerikai gyártókapacitások árelőnye előreláthatólag a poliolefinek földrészek közötti áramlását is befolyásolja az Észak-Amerikából származó beszállítás javára.

A műanyagok konjunktúrájának fény- és árnyoldala

A műanyagok és műanyagipari termékek piaca nem mutat olyan viszonylag stabil pozitív képet a világ minden táján, mint az euró-övezetben. A kicsi, de minőségi svájci műanyagipar nem utolsó sorban azt szenvedte meg, hogy feloldották a svájci frank és az euró kötött árfolyamát, mert ezzel drasztikusan felértékelődött a helyi fizetőeszközük. Ez a lépés gyakorlatilag az egyik napról a másikra keményen sújtotta mindenek előtt a gépipart és a feldolgozást.

Európán kívül legfőképpen a BRIC országokban volt a vártnál visszafogottabb az üzletmenet. Kínában a növekedés üteme maradt el a várttól, India pedig ellenszegül a behozatal nyomásának. Az orosz ipar a rubel jelentős árfolyam-ingadozásával, a szankciókkal, valamint az alacsony energetikai bevételekkel küzd. Brazília és számos szomszédja is megszenvedi az alacsony kőolajárat, mert a nemzeti költségvetésük jelentős részben függ ettől a tényezőtől, így ezek az országok gazdasági válságba süllyedtek. Dél-Amerikában mind a műanyagtermelők, mind pedig a műanyag-feldolgozók jelentős része a bizonytalan jövőbe halasztotta tervezett beruházásait. Emellett a beruházási javak gyártói a számos feltörekvő ázsiai piac és az ismét erősödő Egyesült Államok mellett Irán gazdasági nyitásában is bíznak.

Bővül az újrahasznosítás Európában

Az elmúlt évek során a médiában és a lakosság körében is széles körű visszhangra talált a tengerek elszennyeződése a behordott műanyag-hulladékkal és az úgynevezett mikroműanyagokkal. Ezzel kapcsolatban egyértelmű, hogy egyrészről a nem működő hulladékkezelő rendszerek, másrészről az emberi magatartás okozza a sajnálatos állapotokat.

Annak ellenére, hogy az öreg kontinens nem tartozik a szennyeződés fő okozói közé, mégis mindenek előtt az európai műanyagipar fáradozik jó ideje a megfelelő hulladékkezelő rendszerek kialakítása és a gyártási hulladékok következetes újrahasznosítása mellett a fogyasztó után keletkező műanyaghulladékok újrahasznosításán. A jogszabályi követelmények és a szerteágazó erőfeszítések és kezdeményezések következtében az újrahasznosítási arány Európában (az Európai Unió 28 államában, valamint Svájcban és Norvégiában) az elmúlt évek során töretlenül emelkedett: 2014-ben elérte a 69 százalékot, ami hozzávetőlegesen 10 százalékponttal magasabb a 2011-ben mért aránynál és 21 százalékkal több, mint 2006-ban volt. A „lerakási tilalmat” kihirdető európai országokban az újrahasznosítás aránya kiugróan magas: miközben ezek az államok – Svájc, Ausztria, Hollandia, Németország, Svédország, Luxemburg, Dánia, Belgium és Norvégia – a műanyaghulladékok több mint 96 százalékát hasznosítja, addig még mindig akad öt ország 30 százalék alatti aránnyal.

A legfontosabb hasznosítási módok közé tartozott Európában az energetikai hasznosítás Európa esetében 39 százalékkal és az anyagában történő újrahasznosítás 30 százalékkal, miközben pedig a műanyaghulladékok mintegy 31 százalékát lerakóba szállították. Tíz éve még 26 százalékot képviselt az energetikai hasznosítás, miközben 17 százalékot anyagában hasznosítottak újra és 57 százalék került lerakóba. A csomagolások hasznosításában ma már minden európai ország eléri a 20 százalék feletti arányt, sőt minden második ország 70 százalék felett van, az éllovasok pedig a 99 százalékot is meghaladják.

Németország: a „K” szakvásár otthona gyakran adja a technológia élvonalát

Az országok közötti nemzetközi versenyben a műanyag- és gumiipar változatlanul jó helyt tud állni a három németajkú országban, sőt elmondhatjuk, hogy a műanyag- és gumiipari értékláncok számos szegmensében a technológia élvonalát képviseli. Európa legnagyobb nemzeti piacaként Németország a „K” szakvásár hazája is egyben.

Vessünk egy röpke pillantást a központi jelentőségű német piac adataira: a műanyag- és gumiipar Németországban 2014-ben közel 110 milliárd eurós árbevételt ért el. Hozzávetőlegesen 450.000 foglalkoztatottal ez az iparág az egyik legfontosabb gazdasági ágazat, amely a hazai ipari termelés 6 százalékát adja. A PlasticsEurope adatai szerint 2015-ben Németországban 19,4 millió tonna műanyagot állítottak elő. A műanyaggyártók árbevétele összesen 27 milliárd eurót tett ki. A kihozatal és az árbevétel az elmúlt évek során csupán kisebb ingadozásokkal, állandó szinten mozgott. Az egyre kevésbé versenyképes nyersanyagbázis és a jelentősen emelkedő energiaköltség leszorította a németországi gyártás versenyképességét.

A németajkú országok műanyag- és gumiipari gépgyártása már jó ideje őrzi vezető szerepét a gépgyártási és eljárástechnikai technológiában. A németországi gyártók a 2014-es évet 6,7 milliárd eurós termelési volumennel zárták az alapvető gépek piacán, ami csak elhanyagolhatóan marad el a 2013-as rekordév eredményétől. A világtermelés 20,5 százalékával a német gyártók a 33,5 százalékos Kína mögött és a 7,8 százalékos, harmadik Olaszország előtt a második helyen szerepeltek. A német gépgyártók 4,6 milliárd eurós kiviteli volumene a világkereskedelem 24 százalék jelentette a 13 százalékos Kína, valamint a 9-9 százalékos Japán és Olaszország előtt.

A német műanyag-feldolgozó ipar 2014-ben 59 milliárd eurós árbevételt ért el. A feldolgozott mennyiség mintegy 13,6 millió tonnát tett ki. A németországi gumifeldolgozók 1,57 millió tonnányi gumi feldolgozásával 11,3 milliárd eurós árbevételt értek el.

A világ minden tájáról összesereglő versenytársakkal közösen a németországi feldolgozóipar is feszülten várja, hogy milyen új és továbbfejlesztett megoldásokat vonultat fel a „K 2016” szakvásár, hiszen az új alapanyag-féleségekkel, az új gépekkel és szerszámokkal további alkalmazásokat tárhatnak fel a műanyag- és gumiipar számára.

www.k-online.com


Rendezési gyakoriság                                három évente

A szakvásár helyszíne                                Düsseldorfi Vásárváros, 1 - 17. csarnokokban

A szakvásár időtartama                              2016. október 19 – 26.

Nyitva tartás                                               naponta 10.00-18.30 között

Belépti díjak                                               egynapos belépő:

                                                                  online elővételben 49,00 € / a helyszínen 65,00 €

                                                                  3 napos bérlet:

                                                                  online elővételben 108,00 € / a helyszínen 135,00 €

Visszatekintés a K 2013 szakvásárra          kiállítók: 3220 kiállító 59 országból (1061                                                                                                  Németországból, 2159 Németországon kívülről)

                                                                 nettó kiállítási terület: 171.245 m2

                                                                 látogatók száma: 217.423 (Németországon kívüli                                                                                      látogatók aránya: 59%)

Fő kínálati csoportok

  • alapanyagok, segédanyagok
  • félgyártmányok, műszaki alkatrészek és szálerősítésű műanyag termékek
  • műanyag- és gumiipari gépek és berendezések
  • műanyag- és gumiipari szolgáltatások
Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
TERMÉK + MEGOLDÁS

Magával ragadó film-, hangzás- és játékélmény? Hódít a Panasonic OLED-je

Média Partnerek